Papos község
Adatok
Régió: Észak-Alföld
Megye: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Kistérség: Mátészalkai kistérség
Lakosság: 864 fő
Terület: 10.67 km2
Népsűrűség: 80,97 fő/km2
Rang: község
Körzet hívó: 44
Fekvése
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye K-i felében fekvő település, Mátészalka 7 km, Vaja 11 km, Nyírparasznya 7 km távolságra található.
Története
Papos első lakói még valamikor a Honfoglalás környékén telepedtek meg itt.
Pesty F. egykori adatközlői szerint is első lakosai még a Honfoglaláskor telepedtek itt le, azonban az itt dúló hadak, s a pestis miatt a falu elnéptelenedett.
A falu neve írásos alakban 1320-ban tűnik fel először egy idevaló Káta-nemzetség- beli nemesnek a nevében Papus alakban.
Neve arra utal, hogy a névadás idejében a falunak már papja volt.
Birtokosa a Kaplon nemzetség Beregben is honos – a többi ágakkal már kapcsolhatatlan hajtása – a Paposi-Tákosi-Mikaji-család volt. E család őse a falut feltehetően a XIII. század-ban alapította, mivel a szomszédos település 1271 évi határjárásában neve még nem szerepelt.
A XV. század-ban nagyrésze a Csernavodai és a Barlabási családoké.
1410-ben azonban Barlabási András hűtlenségbe esett, és ekkor Zsigmond király Haraszti Erazmus-nak adta, ő azonban 1413-ban eladta a birtokot Perényi Péter-nek. Később több nemesi családnak is volt itt részbirtoka.
Az 1900-as évek elején a Bogcha család volt legnagyobb birtokosa.
Nevezetességei
Római katolikus temploma a XIV. század-ban épült, későgótikus stílusban.
A toronynélküli teremtemplom különleges szépségű külsővel – falakat kívülről támasztó pillérrel – és sokszögzáródású szentéllyel rendelkezik.
Belsejében a síkmennyezettel fedett teret csúcsos diadalív tagolja. Szentélye falain régi festéknyomok,(freskómaradványok) láthatók.
A XVII. század végén református templomként van említve, de a XVIII. század elején romosodás miatt a reformátusok elhagyták.
Ekkor ismét a katolikusok vették birtokba, s felújították, majd 1830 körül átalakították, s 1941-ig volt használatukban, akkor épült fel új templomuk.
Az elhagyott középkori templomot a Műemlékvédelmi Hivatal az 1990-es években eredeti formájába állította helyre.
Az 1990-es évek végén a Sz.Sz.B. M.-i Múzeumok Ig. kezelésében nyílt benne két állandó kiállítás.
Péchy László (1860-1949) Az Ecsedi-Krasznabalparti Vízgazd. Társulat elődjének volt igazgató főmérnöke itt élt a faluban, s itt is van eltemetve.
A Péchy család kúriájában ma óvoda működik.
Következő községek
Páprád | Parád | Parádsasvár | Paszab | Pásztó | Pásztori | Pat | Patak | Patalom | Patapoklosi | Patca | Pátka | Patosfa | Pátroha | Patvarc | Páty | Pátyod | Pázmánd | Pázmándfalu | Pécel | Pecöl | Pécs | Pécsbagota | Pécsdevecser | Pécsely | Pécsudvard | Pécsvárad | Pellérd | Pély | Penc | Penészlek | Penyige | Pénzesgyőr | Perbál | Pere | Perecse | Pereked | Perenye | Peresznye
További községek
Resznek | Jászkarajenő | Komoró | Lovászhetény | Kálló | Pusztaapáti | Borszörcsök | Magyarföld | Kisecset | Csanytelek | Vöckönd | Lövőpetri | Kiskunlacháza | Tengelic | Kál | Üllő | Oszlár | Gara | Szabolcsbáka | Tiszaderzs | Kalocsa | Márianosztra | Rásonysápberencs | Járdánháza | Dunaszentpál | Bódvarákó | Kemenesmagasi | Fonyód | Piskó | Csoma | Tát | Csepreg | Geresdlak | Pákozd | Hirics | Váraszó | Drávafok | Gyügye | Királd | Szuhafő | Gersekarát | Zalatárnok | Ramocsaháza | Kocsola | Marcaltő | Lápafő | Vértesboglár | Belsősárd | Felsőlajos | Bucsuta
