Papos község

Adatok

Régió: Észak-Alföld
Megye: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Kistérség: Mátészalkai kistérség
Lakosság: 864 fő
Terület: 10.67 km²
Népsűrűség: 80,97 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 44

Fekvése

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye K-i felében fekvő település, Mátészalka 7 km, Vaja 11 km, Nyírparasznya 7 km távolságra található.

Története

Papos első lakói még valamikor a Honfoglalás környékén telepedtek meg itt.

Pesty F. egykori adatközlői szerint is első lakosai még a Honfoglaláskor telepedtek itt le, azonban az itt dúló hadak, s a pestis miatt a falu elnéptelenedett.

A falu neve írásos alakban 1320-ban tűnik fel először egy idevaló Káta-nemzetség- beli nemesnek a nevében Papus alakban.

Neve arra utal, hogy a névadás idejében a falunak már papja volt.

Birtokosa a Kaplon nemzetség Beregben is honos – a többi ágakkal már kapcsolhatatlan hajtása – a Paposi-Tákosi-Mikaji-család volt. E család őse a falut feltehetően a XIII. század-ban alapította, mivel a szomszédos település 1271 évi határjárásában neve még nem szerepelt.

A XV. század-ban nagyrésze a Csernavodai és a Barlabási családoké.

1410-ben azonban Barlabási András hűtlenségbe esett, és ekkor Zsigmond király Haraszti Erazmus-nak adta, ő azonban 1413-ban eladta a birtokot Perényi Péter-nek. Később több nemesi családnak is volt itt részbirtoka.

Az 1900-as évek elején a Bogcha család volt legnagyobb birtokosa.

Nevezetességei

Római katolikus temploma a XIV. század-ban épült, későgótikus stílusban.

A toronynélküli teremtemplom különleges szépségű külsővel – falakat kívülről támasztó pillérrel – és sokszögzáródású szentéllyel rendelkezik.

Belsejében a síkmennyezettel fedett teret csúcsos diadalív tagolja. Szentélye falain régi festéknyomok,(freskómaradványok) láthatók.

A XVII. század végén református templomként van említve, de a XVIII. század elején romosodás miatt a reformátusok elhagyták.

Ekkor ismét a katolikusok vették birtokba, s felújították, majd 1830 körül átalakították, s 1941-ig volt használatukban, akkor épült fel új templomuk.

Az elhagyott középkori templomot a Műemlékvédelmi Hivatal az 1990-es években eredeti formájába állította helyre.

Az 1990-es évek végén a Sz.Sz.B. M.-i Múzeumok Ig. kezelésében nyílt benne két állandó kiállítás.

Péchy László (1860-1949) Az Ecsedi-Krasznabalparti Vízgazd. Társulat elődjének volt igazgató főmérnöke itt élt a faluban, s itt is van eltemetve.

A Péchy család kúriájában ma óvoda működik.

Következő községek

További községek